D.Gray-man - A rejtély
marcus777 2010.09.14. 16:28
1.fejezet - Mi történhetett...?!
1.fejezet
Mi történhetett...?!
- ...en, ...len, Allen!!! - Komui ébresztő szavai
Alen ébredezik, lassan kinyitja szemeit és meg is dörzsöli, hogy a látása tisztuljon.
- Komui... jó reggelet!
- Inkább estét, Alen....
- Hogy mi.....!? - kinéz az ablakon és látja a ragyogó telihold sugarait és a mellette lévő égi testek ragyogásait a hulló hópelyhekkel. A hegy tetejéről lepillantva a füstölő kéményeket és a kidíszített utcákat lehet látni.
- Nem emlékszel semmire, ugye Allen!? - sóhajtva
- Nem...
- Höm, szinte gondoltam, hisz súlyos sérüléseket szereztél, biztos a fejedet is beverhetted.
Alen nagy meglepődéssel néz a tükörbe.
Hogy mi...!? - a teljes arca bevan kötözve. - De hisz mi történhetett, semmire nem emlékszem!?
- Akkor elmonom Allen amit én tudok, hátha eszetbe jut valami. Egy küldetésen voltál Olaszországban egy kis faluban, ahol Cross tábornok utoljára járt információink szerint, de már nem volt a faluban. Ezért hazahívattunk titeket. A vonat aznap nem közlekedett a nagy hó miatt, ezért gyalog indultatok el hazafelé. Azonban egy kigyó megmart a nagy hóban lapulhatott és nem vettétek észre, ezért Lenalee visszafordult veled, hogy bevigyen a kórházba. Lavi és Crowley pedig ketten folytatták az utat. Az orvosok megálappították, hogy egy olyan ritka kígyó mérgéről van szó amire még nem találtak ellenszert. A testedet pedig egyre jobban kezdte megbénítani, testrészeidet nem tudtad mozgatni és már csak óráid voltak hátra. Ezért elindultatok hazafelé, hisz nagyobb városi kórházról van szó és fejlettebb eszközeik is vannak. A kórház volt olyan kedves és egy lovas szekeret útnak indítottak a nagy hó és vihar ellenére. Ez volt az utolsó hír amiről Linalee tájékoztatott minket az ottani kórházból....
Alennek egy kis időbe telt mire feldolgozta az információkat. Hiába törte a fejét akkor sem emlékezett semmire.
- Nem tudom, nem emlékszem.... - Allen elkeseredett hangon
- Hmm, értem. A helyzetből ítélve, akumák támadhattak meg vagy rosszabb, Noé leszármazottjai.
- Noé....!?
- Igen nem kizárt, hisz már sokszor keresztbetettetek a terveikbe, de ezen kívűl két dolog még aggaszt....!
- Mi lenne az...
- Az első, hogy hol... - és itt Komui lehajtott fejjel, nem tud megszólalni
- Mi a baj Komui csak nem...
Komui lehajtott fejjel, folytatja beszédét, miközben könnyek fojnak végig az arcán.
- De Allen, nem találtuk sehol Lenaleet, biztos magukkal vitték. Az én édes kis hugocskám. Miért mindig vele történik ilyen? - bepánikolva szokásához híven Komui
- Nyugodj meg Komui, visszahozom, ha elvitték és még él, akkor biztos akarnak valamit érte. De az emlékeim még nem tértek vissza. Kérlek vezess a helyszínre ahol megtaláltatok minket Komui, hátha eszembe jut valami az ott látottak után.
Komui, Allen bíztató szavai után kicsit lenyugszik.
- Rendben menjünk. De Allen... még mielőtt elindulnánk, szeretném elmondani neked a másik dolgot ami nem hagy nyugton.
- Mi lenne az, Komui...?
- Tegnap este találtunk rád, eszméletlen voltál. A főhadiszálásra hoztunk, elláttuk a sebeidet és ágybavittünk. De... több mint 20 órát aludtál...
- És... ebben mi a fura!? - értetlenül Allen
- Több mint 20 órát aludtál! És még élsz! - a méregről van szó, amitől már halottnak kellene lennie Allennek
Allent teljesen sokkolja ez a hír, teljesen megfagy és tétlenül bámul előre....
VÉGE
|